Magyar Államkincstár (Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.)

 

Ez iránt a telek iránt az Osztrák – Magyar Bank (OMB Jegybank) mutatott először érdeklődést 1908-ban. Nyíregyháza képviselőtestülete 1909. február 25-én úgy határozott, hogy a 342 négyszögölnyi területet 50%-os engedménnyel bocsátja az intézet rendelkezésére. A székház tervezője (OMB-szokás szerint) Hubert József (1846-1916) lett. A beadott terv bírálatára 1910 tavaszán került sor. A terveken kicsiny módosítást kellett végrehajtani (ugyanis az épület kiugrásait kifogásolta a mérnöki hivatal, mondván, sok helyet foglal el a járdából, közterületből), a tervmódosítást követően 1910 júniusában elkezdték az építkezést, mely 1911. július 17-re fejeződött be. Az épületben Hubert monumentálisan ható, neobarokkos elemeket használt, amelyben a szecesszió egyre nagyobb szerephez jutott. A pénzintézet 1922 végéig Osztrák – Magyar Bank néven működött, ekkor alakult át Állami Jegyintézetté, majd ennek megszűnésével, az 1924. évi IV. törvénycikk értelmében, Magyar Nemzeti Bank címen élt tovább. Újabban, ennek a Széchenyi u. 3. számú épületnek a kapuja mellől már levették a Magyar Nemzeti Bankra utaló táblát. Helyette ma ez látható: Magyar Államkincstár Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei fiókja.